2. Fejezet
ancsa 2005.09.28. 17:12
-2- Az utóbbi órák túl hosszúak voltak Yasmine számára.Mire végre eltalált az Odúhoz,azt hitte összeesik a fáradtságtól.Csalódnia kellett,mert Weasleyéknél senkit nem talált.Az Odú olyan volt mint bármely mugli ház.A piros cserepeken azonban két torony emelkedett az égbe.Az egyik jobbra a másik balra dőlt.-Épp,hogy össze nem dől-állapitotta meg a lány.A cimet csak nagyon nehezen tudta megszerezni Percy Weasleytől,de néhány kacér pillantás és egy ebéd meghivás megtette a hatást.Tudta,hogy a fiú az anyját eladná ettől,hisz Caramel bukása után nemhogy a lányok,de senki nem nagyon állt vele szóba.És most erre senkit nem talál itt!Lerogyott az ajtó elé,majd órák múlva (késő éjszaka)hangokat halott és ott állt előte a Weasley házaspár és Ginny.A lányt nem nagyon ismerte mindössze kósza hireket hallott Chótól,hogy most ő Harry barátnője.Belekezdett hát érkezése céljába,megemlitve,hogy tud a Főnix rendjéről is.A házaspáron megdöbbenést majd rémületet látott igy sietve hozzá tette,hogy a! Rend természetesen továbbra is titok marad.A Weasley házaspár gyanakodva nézték őt,és láthatóan egy szavát se hitték el,de mivel a döntés most már Harry kezében volt megigérték,hogy átadják az üzenetet.Ahogy hazaért mély álomba merült a lány,álmában különös képeket látott.Dracot látta amint Voldemort előtt fekszik összegörnyedve,iszonyatosan orditva fájdalmában,majd az álom eltűnt és új lépett a helyébe.Draco még élt és ők összetartoztak,de a reggel keserű ébredése mint mindig most is észhez téritette.Kómásan öltözködött,hiszen órára igyekezett.Auror képzésre járt amit biztonsági okokból,már nem a Roxfortban tanitottak hanem a Minisztériumban.Egy bagoly röppent be hirtelen a nyitott ablakon.A fehér bagolyban rögtön felismerte Hedviget,Harry gyönyörű fehér baglyát.Mindig is irigykedett a fiúra a csodaszép bagoly miatt.Levette a madár lábára erősitett pergament és elolvasta ESTE 6-KOR AZ ODÚBAN VÁRUNK!HARRY A lány halkan felsóhajtott,tudta,hogy a fiú józanul gondolkodik,és kicsit megkönnyebült .Alig várta már a 6 órát,igy már korábban megérkezett. -Szia!gyere be..-invitálta be Ron.Harry,Hermione,Ginny és egy pár ember már ott ült a konyhában.Bár igen szegényes volt a ház belülről,Yasmine mégis otthonosnak érezte,mert szeretetet és melegséget sugárzott nem úgy mint anyja komor,rideg háza.Semleges dolgokról kezdtek beszélni majd Harry hirtelen megszólalt. -Úgy hallottam csatlakozni akarsz... -Igen-vágott a szavába a lány -És miért?-kérdezte Hermione.Yasmine lassan és kimérten válaszolt,megdöbbentette a kérdés,okosabbnak gondolta a lányt. -Nem hiszem hogy ez mindenkire tartozik.. -Mi egy csapat vagyunk Harry mellett... -És Voldemort ellen-tette hozzá Harry nyomatékosan -Különben is honnan tudsz a Főnix rendjéről?-kérdezete gyanakodva Ron. -Nem vagyok teljesen idióta,a Rendről pedig maga Dumbledore mesélt a halála előtt miután megmondtam neki,hogy auror akarok lenni!-csattant fel a lány,aki azért melegebb fogadtatásra számitott.Ráadásul borzasztóan idegesitette,hogy Harry állandóan őt nézte mintha a fejébe akart volna látni. -Négyszemközt folytatjuk-szólt Harry.A többiek riadtan néztek rá,Hermione közelebb húzodott -Hogyan?Csak nem akarsz kettesbe beszélgetni vele azok után,hogy reggel még kifejezetten veszélyesnek nézted őt. -Bizz bennem,arra vagyok kiváncsi,hogy elmondja-e a titkát... -Gyere-szólt a lányhoz és egy szobába vezette -Kicsit úgy érzem magam mintha állásinterjúra és nem segitségnek jöttem volna-szólalt meg a lány miután becsukódott az ajtó mögöttük -Bocsáss meg ,de már senki segitségében nem bizom,főleg azokéban nem akiket az ellenséggel erős szál kötött össze!-egy darabig farkas szemet néztek és a lánynak eszébe jutott,hogy Dracoval közös titkukat Harry talán tudja. -Tehát miért akarsz segiteni?-kérdezte a fiú kis idő múlva -Személyes okok miatt,és mert úgy érzem össze kell fognunk ebben a háborúban -Mit értesz személyes okok alatt? -Elveszitettem valakit,aki közel állt hozzám.. -Dracot?-Yasmine arca falfehér lett,fejét lehajtva csendesen kérdezte -Honnan tudod? -Régóta tudom..Láttalak egyszer titeket a szügség szobájában..-a lánynak bevillant az emlék..ott adta oda magát a fiúnak testben is..eszébe jutott eszeveszett szeretkezésük..elpirult az arca -Akkor tettem fel a kérdést magamban,hogy szerethet valaki egy halálfalót? -Draco nem akart az lenni.. -Mégis az lett és Dumbldore életére tört.. -De nem tette meg!Csak azért csinálta mert..mert.. -Mert?-villant dühösen Harry szeme -Mert mindig utált téged és jobb akart lenni mint te!Tudta,hogy a Sötét Úr elleni küzdelemben nem lehet nálad jobb,de az ellened való küzdelemben igen..Hirnévre vágyott és arra,hogy ő is olyan varázsló legyen mint te!De gondolj bele Harry!Kiskora óta ezt várta el tőle az apja és az anyja,nem birták elviselni,hogy egy félvér jobb képességekkel rendelkezzen mint az ő aranyvérű fiuk.Ahogy az apja az Azkabanba került,Voldemort rögtön a szolgálatába állitotta és mondj olyan épelméjű varázslót aki ellene merne szegülni! -Ezek szerint én bolond vagyok,igaz? -Rád mindig ellenségként és nem barátként tekintett!-vágott vissza a lány.Egy pillanatra mindketten elhallgattak,érezni lehetett a köztük lévő feszültséget,hallani lehetett ziháló légzésüket. -Nos?-kérdezte a lány -Még mindig nem értem,hogy miért? -Mert megölte Dracot.. -Az ,hogy eltűnt még nem jelenti azt,hogy meghalt! -Ja igen!Valószinűleg Draco visszasétált és Voldemort csak mosolyogva annyit mondott neki,hogy enyje-benyje ugye?A feladattal őt bizták meg és te is tudod,hogy Voldemort előtt nincsennek titkok!Ha élne biztosan felkeresett volna...-csuklott el Yasmine hangja.Harry is elhallgatott.Úgy érezte bármit mondana azzal úgyis csak megsértené a lányt aki hősként magasztalja magába Dracot.Dracot ugyan nem kedvelte de Yasminenal soha semmi baja nem volt.És abban is igaza van,hogy Voldemort előtt nem maradhatott titokban,hogy Piton végezte el a gyilkosságot,és ha ez igy van,Draco nagy árat fizetett érte.De mi van ha a lány csak egy csali?Ha Dumbledore élne helyesebben tudná megitélni Yasminet mint ő.De Dumbledore már nincs többé,nem ad tanácsot... -Át kell gondolnom,kérlek adj időt..-a lány bólintott -Tudom,hogy nehéz döntés előtt állsz Harry,de tudnod kell,bármi is történt Draco és köztem ennek ellenére soha nem támogattam Voldemort eszméit!Gyülölöm őt..-Harry csak most döbbent rá,hogy a lány is kimondja a nevét,amit még saját halálfalói sem mernek.Döbbenete csodálkozásba váltott át -Harry ..én nem félek a haláltól-lassan megfordult és elment.Harry még mindig csodálkozva nézett a hosszú fekete hajú lány után -Mit mondtál neki?-rontott be Harry és Hermione -Azt ,hogy még gondolkodom -De min gondolkodsz?Hiszen te magad mondtad,hogy vigyázni kell vele,mert Draco nője volt-szólt dühösen Ron -Ron! Ne légy ilyen közönséges-szólt Hermione-De igaza van Harry!Nem bizhatsz meg benne!Legalábbis addig amig nem bizonyitja elkötelezettségét.. -Szertnék bizni benne mert egyre kevesebben vagyunk mig Voldemort ereje nő..
|