-3-
A hónapok szinte röpültek mióta Yasmine bebizonyitotta ,hogy nem szolgálja Voldemortot.Ennek egyik legfontosabb jele persze,hogy a testén nem találták meg a sötét jegyet,és hogy gondolkodás nélkül kapta el a halálfalókat.Gyorsan telt az idő hiszen munkájuk bőven akadt.A Sötét nagyúr szolgái hol itt,hol ott bukkantak fel egyre
gyakrabban  muglik általi területeken.Bárhol jártak pusztulást és halált hagytak maguk mögött.Egyre több varázsló állt a sötét oldalra többnyire növekvő félelmük miatt,igy az ismert  halálfalók hosszú listája egyre több névvel bővűlt,és még mindig voltak olyanok akiket nem ismertek.Voltak köztük félvérek is,miniszteri dolgozók,sőt aurorok is.A háború újra elkezdődött csakúgy mint 21 évvel ezelőtt is.Voldemort kiméletlen volt azokkal akik megtagadták őt és harcolni mertek ellene,és közben lázasan kereste Harryt és a Főnix Rendjének többi tagját,a Sötét Nagyúr listáján ugyanis ezek a nevek előkelő helyet foglaltak el.A dementorok fellázadása után az Azkabant aurorok őrizték,de a fogvatartottakban nem volt már félelem hiszen az aurorok élő testek voltak sebezhetőek és védtelenek.Igy egy-egy jól kitervelt szökésnél a minisztérium nem egy aurort vesztett el.Lucius Malfoy szökését pedig már inkább mészárlásnak és nem gyilkosságnak hivták az emberek.
Sötétedett.Yasmine a Grimmauld úti ház ablakán nézett ki a hideg tájra.Bár már tavaszodott ezt mégsem lehetett érezni.Hűvösek és ködösek voltak a nappalok,és még mindig hidegek az éjszakák.A lány gondolatait lefoglalta a harc,a szolgálat és a tervek összesége,de a fenn maradó időben mikor egyedül feküdt ágyában és nem tudott aludni még mindig sokszor gondolt Dracora.Nem tudta feledni a fiút,bár rengeteg rosszat halott róla és ez némiképp elosztatta a rózsaszin ködöt a lány szeme elöl.Harry és közte pedig igazán mély barátság szövődött az elmúlt hónapokban amit sokan félre értettek.Egyre inkább kibontakozott a fiú előtt és olyan dolgokat mondott el Dracoról és kapcsolatukról amit másnak soha.Várta a fiúval folytatott beszélgetésüket mert utána mindig nyugalmat érzett a lelkében és erőt meritett.Kicsit talán azt akarta ,hogy Harry is megértse,hogy Draco csak csupán álcát viselt a külvilág felé,legalábbis a lány szerint.
-Szia!-köszönt rá Harry
-Luna és Ron megérkeztek már?-kérdezte hisz ők hárman váltották a lányt a szolgálatból
-Nem még nem
-A többiek elmentek?
-Igen
-Igen-nem,igen-nem...valami baj van?-kérdezte Harry a lányt
-Nem,dehogy is..csak elgondolkodtam..
-És min gondolkodtál el ennyire?-lépett a fiú a háta mögé
-Az utobbi időben furcsa érzés kerit a hatalmába,úgyérzem mintha Draco még mindig élne..
-Az ember sokszor gondol azokra akik már nincsennek vele.Én is sokszor gondolok Dumbledor ,Sirius és a szüleim arcára,sokszor hallom hangjukat...Ilyenkor úgy érzem itt vannak velem aztán rádöbbenek,hogy már nincsenek köztünk,de a szivünkben örökre itt lesznek
-Igen igazad van de...-csuklott el a lány hangja
-A szivedben nagyon különleges helyet foglal el,de ő már nincs Yasmine...ideje túl lépned rajta-ami eztán jött a lány se értette.Ránézett Harryre és megcsókolta a fiút.Nem tartott sokáig mert a lánynak eszébe jutott Ginny akit az utóbbi időben nagyon megkedvelt.Ellépett a fiútól aki döbbenten nézett rá
-Ne..ne haragudj Harry..magam sem értem miért...-de a mondatot már nem tudta befejezni,mert Ron szaladt be
-Gyertek indulnunk kell,egy csapat halálfalóról jött a hir,akik a külvárosban muglikat támadtak meg-gyorsan egymásra nézett Harry és Yasmine ,a lánynak sikerült összeszednie magát.
-Erről senkinek nem beszélünk-súgta neki Harry Yasmine pedig bólintott.
Hoppanálva jutottak el a külváros egyik régi romos épületéhez.Fogalmuk sem volt arról,hogy mit kereshetnek itt a halálfalók
-Lehet,hogy csak szórakoznak és újoncokat avatnak,de legyetek óvatosak,lehet,hogy csapda!-szólt Harry aki a Minisztériumban történtek óta ezerszer óvatosabb volt
-Gyerünk!-szólt.Közelebb érvén hallották a tehetetlen emberek szörnyű orditását.A halálfalók közt is voltak akik nem voltak nagy varázsló tehetséggel megáldva,de a Crució átok egy gyengén teljesitő halálfalótól is iszonyatos fájdalmat tudott okozni,egy védtelen mugli testben.Nem sokan voltak igy beigazolódni látszott hogy csak szórakozásból öltek és kinoztak.Egy valaki volt aki biztos kézzel szórta az Ocassus és az Avada kedavra átkot,a csapat gyanitotta hogy ő vezeti a halálfalók csapatát.Nem vártak tovább,mint a villám a sötét égbolton úgy csaptak le rájuk.Minél több ártatlan életet megmentése minél több halálfaló Azkabanba jutatása lebegett a szemük előtt.A harc kimenetele nem volt kétséges,hiszen a halálfalók többségén valóban meglátszott tapasztalatlansága,talán még Roxforti
vizsgájukat se tették le rendesen,de igy is elvesztettek két tagot is,akik nem rég csatlakoztak a Rendhez és akik idáig  vették az akadályokat.A legtöbb halálfaló eszméletlenül feküdt a földön a kábitó átkok sokaságától mikor Yasmine megpillantotta a vezetőt aki tőlre balra állt három-négy lépésre és Harryre szegezte pálcáját.A lány gyorsan akart cselekedni
-Invito pálc..
-Protego- védett gyorsan a csuklyás férfi mielőtt Yasmine elmondhatta volna a varázslatot,ám a hang hallatára a lány úgy érezte fordult egyet vele a világ,mintha hatalmas ütést kapott volna.A hang ismerős volt neki...úgy érezte mintha megszűnt volna a szivverése.A hang gazdája is feléfordult,de nem támadta meg a lányt..Csak nézték egymást...Yasminenak ismerős volt a férfi magassága és mozdulata is majd ránézett a pálcát szoritó kézre
-Ez..ez nem lehet...-suttogta a lány de halálfaló hirtelen elrohant és eltűnt a sötétségben...