-5-
                  Lucius Malfoy félelme

Lucius ideges volt,tudta,hogy Draco eltitkol valamit előle.Féltette egyetlen fiát,akivel láthatóan történt valami
-Ostoba!Ha még egyszer hibát vét a Nagyúr nem fog tétovázni...eszébe jutott az Azkabanban töltött hónapok.Ott döbbent rá,hogy az egyetlen akit szeret még ezen a világon és akiért érdemes élnie az a fia.Majd megőrült mert tudta,hogy Voldemort a fiával fogja pótolni az ő megüresedett helyét.És azt is tudta,hogy a Minisztériumban történt kudarca miatt Dracon próbál revansot venni,tudta hogy nem egyszerű feladattal bizza majd meg fiát.Utána érkeztek a kósza hirek,hogy Dumbledore meghalt és a fia akart vele végezni...Emlékezett az aurorok gúnyos mosolyára mikor megjegyezték neki,hogy hogy lám a Malfoy vér fakul,mert Draco mégsem tudta az igazgatót megölni,talán kiveszett belőle a dinasztia öldöklési hajlama...
Lucius tudta,hogy fia ezzel a tettével a halálos itéletét irta alá.Egyszeriben sürgőssé vált a szökése,de a Nagyúr nem segitett neki,sejtette,hogy miért...
Egészen októberig ült az Azkaban súlyos rácsai mögött,amikor is Bellatrix,Rookwood,Dolohov és a fia segitségével meg nem szökött,nem kimélve a börtönben tartozkodó aurorokat,akiket mind egy szálig megöltek.Bár nagyon örült ,hogy a fiát mégis életben látta,furcsának tartotta a dolgot.Első dolga volt fiát alaposan szemügyre venni.Draco arca sápadtabb volt,ugyanakkor erősebb és sokkal magasabb lett.A legmegdöbbentőbb viszont az volt számára,hogy a fiú kemény és irónikus hangon beszélt vele többnyire-ami tetszett Luciusnak ugyan, de rádöbbent,hogy a fia irányitása végleg kicsúszott a kezei közül,már semmiben nem hallgatot rá,nem szivlelte tanácsait.Narcissa pedig elmesélte neki fia szenvedéseit,de a nő nem felejtette el a szemére vetni,hogy mindenért őt hibáztatja.
-Ha nem lettél volna annyira béna egy csapatnyi gyerekkel szemben,ha nem törik el a jóslat Draconak soha nem kellett volna szembenéznie a fájdalommal és a halállal!-mondogatta amikor csak tehette.
Voldemort büntetését persze ő sem kerülhette el,fájdalmasan megfizetett hibáiért...
Amikor megtudta,hogy a fiát maga Voldemort tanitja büszkesége határtalan volt,hiszen tudta,hogy olyan erő birtokosává teszi a Nagyúr a fiát ami messze túl szárnyalja a Roxfortban tanultakat.És nem feledkezett meg Pitonról sem,hisz ha ő nem segit Draco már biztos,hogy nem élne.Ám az utóbbi időben elbizonytalanodott ezekben,egyre inkább kezdte érezni,hogy valami nem stimmel.Vajon miért részesitette Voldemort a fiát ekkora kegyben azok után,hogy a legrosszabb dolgot követte el-nem teljesitette a parancsot?Tényleg csak Piton közbe járása mentette meg az életét?Egyre inkább gyanússá vált az,hogy a Nagyúrnak szándéka van a fiával,valamire fel akarja használni Dracot de nem tudta mire...
Azt is furcsálta,hogy Dumbledore halála után Voldemort továbbra is árnyékban maradt,mintha félne a Potter fiútól.Mitől lett ennyire óvatos hiszen akitől tarthatott volna igazán már rég meghalt.A fia pedig...
Egyre kegyetlenebbül gyilkolt,egyre erőszakosabb lett
-Parancsot teljesitek apám-mondta mindig valahányszor szóvá tette neki,de Luciusnak nem tetszett a fia szemében látott eszelős tűz amikor gyilkolt.
Felkelt az ágyából aktuális szeretője mellől
-Innom kell valamit,különben virraszhatok hajnalig-indult ki a szobából.A nappaliba érve észre vette fiát amint aludt.Ránézett a fiú arcára ami igy álmában volt a legkifejezőbb-ilyenkor még ő se tudta elrejteni érzéseit-a fiu sápadt arcán fájdalmat látott.majd Draco beszélni kezdett álmába
-Yasmine,miért miért?-kezdett el forgolóni,Lucius pedig úgy érezte mintha fejbe vágták volna...hirtelen visszarepült az időben.Látta önmagát alig 10 évesen,amint egy nőt hallgattak nagyapjával:
          \"És Yasmine lesz a neve,ki miatt
          a Malfoy vér örökre feledésbe merül\"
Megborzongott.Bár a jóslatot nem neki hanem nagyapjának mondák,ezek a szavak örökre beleivódtak szivébe,még ha nem is emlékezett már minden szavára.Odalépett fiához és dühösen rázni kezdte
-Mi..mi..mit akarsz apám?-tért magához a fiú
-Kelj fel,beszélnünk kell!-Draco nehezen felült,feje kába volt az alkoholtól amit megivott,de várakozva tekintett apja dühtől sápadó arcába
-Yasmine...mondd ez a név valamit?
Draco megdöbbent,de gyorsan visszanyerte irónikus formáját
-Persze apám...a jázmin egy virág.
-Nem úgy értettem idióta kölyök!-csattant fel Lucius és fenyegetően lépett előre
-Még egy ilyen húzás Draco és esküszöm letörlöm a képedről azt az undok mosolyt egy pofonnal!-mondta sziszegve-Még egyszer megkérdezem...ki az a Yasmine?-a fiú szemei össze szűkültek,szemében újra fellángolt a harag
-Nem tudom miről beszélsz!
-Igazán?Akkor miért álmodsz róla,miért motyogod a nevét.Már anyád is emlitette..-Draco belátta a tagadással nem sikerül elérnie semmit,ezért taktikát változtatott
-Egy lány aki...-akadt el a fiú mondata
-Igen?-Draco lázasan gondolkodott a folytatáson.Tudta,hogy apja itt helyben puszta kézzel ölné meg ha rájönne,hogy szerelmes volt egy félvér lányba...
-Ezt a lányt régóta ismerem,és csak most tudtam meg,hogy ő most Harry Potter új ágyasa.
-Ha igy van akkor miért te álmodsz vele?
-Mert egész nap azon gondolkodtam,hogy megölöm ezt a lányt.Tudom,hogy Potternek igy lehet a legnagyobb fájdalmat okozni!-
Lucius rá nézett fiára,még mindig nem hitt neki bár tény hogy Draco igyekezett meggyőzőnek mutatkozni
-És mi a teljes neve?
-Nem tudom-válaszolta,esze ágában sem volt elárulni apjának.Egyenlőre még életben akarta tudni a lányt,és ha majd eljön az ideje,ő akar majd végezni vele...
-Hogy-hogy nem tudod?Hisz az előbb azt mondtad régóta ismered!
-Jajj apám csak nem képzeled,hogy megjegyzem egy mocskos félvér teljes nevét?-vágott értetlenkedő arcot Draco,ám nem sikerült meg győznie apját továbbra sem,de Lucius ezt nem árulta el
-Remélem is...nem szeretném ha olyan dolgok kerülnének elő amik beszennyezhetnék a Malfoy nevet-kis szünetett tartott majd hozzá tette
-Az aranyvér soha nem keveredhet más vérrel!Remélem ezt te is tudod!
-Nem értem a célzásaidat apám,de tudhatnád,hogy ebben egyetértünk,ha másban nem is.És most remélem elengedsz,folytatni szeretném az alvást.-forditott Draco hátat az apjának majd kisétált.Lucius nézte a fiát és remélte ,hogy igazat mondott...