-6-
                                                   A találkozás


Yasmine halkan sétált az úton haza.Inkább a sétát választotta,úgy érezte ki kell üriteni a fejéből a ködös gondolatokat.Még most sem tudta kiverni a fejéből a 2 héttel ezelőtt történteket,a csókot Harryvel és a csuklyás alakot ami szinte minden más gondolatot,problémát a háttérbe szoritott.
Az eset óta kinosan kerülte Harryt,és amikor csak tehette úgy alakitotta szolgálatait,hogy ne a fiúval együtt adja.De örökké ezt sem kerülheti el és ezt a lány is tudta.Halkan sóhajtott.-Olyan furcsán néz rám azóta!Biztosan totál hülyének gondol.De a szive mélyén hálát adott a fiúnak aki nem hozakodott elő a témával azóta sem.Hirtelen akár egy rémkép furakodott gondolataiba a halálfaló,érezte ahogy gyomra elszorul.A férfi valóban Draco lett volna?Nem ,az nem lehet..Vagy talán mégis?-viaskodott önmagával.Bünősnek érezte magát amiért nem osztotta meg a feltételezését a renddel,de elakarta kerülni a vizsgálódó, bizalmatlan tekinteteket.Végre megbiznak benne és tudta,hogy azonnal ki tennék onnan ha megtudnák hogy Draco visszatért,márpedig ő szeretett ott lenni,legalább elfoglalta magát.Hirtelen úgy érezte mintha követnék,de hátra fordulva senkit sem látott.Már bánta,hogy egyedül indult útnak.-Nem túl jó ötlet,hogy egy magam fajta egyedül indul útnak éjszaka ebben a sötét időkben. De mikor becsukodott a lakása ajtaja megnyugodott.3 hónapja bérelte ezt a lakást, ugyanis a barátnőjétől elköltözött.Soha nem bocsátotta volna meg magának ha Sylvianak baja esett volna miatta,de máshova sem akart költözni.Nagyon szerette ezt a kis lakást ami ugyan mugli lakás volt,de legalább otthonos,bár sokszor viaskodott még a mugli berendezési tárgyakkal.Sokszor kért segitséget Harrytől használatukhoz.
Lezuhanyzott, igy a viz alatt nem hallhatta meg a halkan elsuttogott Alohomorát.Lefeküdt és azonnal elaludt.Kimeritette őt a tanulás és a szolgálat egyszerre,mert a halálfalók nem hagyták őket unatkozni...
Nyugtalanul aludt,teste verejtékben úszott...újra átélte a halálfalóval a találkozást.Hirtelen felriadt de nem mozdult meg.Megérezte hogy valaki nézi.Lassan és ösztönösen nyúlt a párnája alá,ahol a pálcáját tartotta,de villanyt nem oltott.Szügségtelen is lett volna hisz ahogyan hozzászokott a szeme a sötétséghez rögtön észrevette a fal mellett álló alakot.Már épp kábitó lövedéket akart lőni amikor a sötét árnyékként álló alak megmozdult és tett egy lépést feléje..Yasmine keze megdermedt amikor a beszűrődő hold és lámpa fényénél meglátta a vakitóan szőke hajat.
-Azt hittem óvatosabb vagy Bleeth!-szólitotta meg az ismerős hang és elindult lassan.A lánynak már nem volt kétsége afelől ki állt meg az ágya mellett.
-Sötétben fogunk beszélgetni vagy méltoztatik a kisasszony világoságot csinálni?-Yasmine jobbnak látta a lámpát felkapcsolni mint pálcát használni.Ahogy felkapcsolta az ágya melletti lámpát rögtön a fiúra nézett és felült.
-Draco..-suttogta a lány
-Bizony-bólintott a fiú és undokul elmosolyodott-Személyesen!Jajj Bleeth csak nem azt akarod mondani,hogy nem ismertél fel a múltkor?Vagy..igaz is...talán már elfeljtettél?Harry Potter mellett nem nehéz ugye?-kérdezte gyülölettel a hangjában.A lány végig nézett rajta, olyan más volt.A haját még mindig ugyanúgy hordta de az arcán a nemes vonások keményebbek lettek,arca sápadtabb volt mint régen és beesett,de szemében eszelős tűz égett...
-Nem óhajtasz beszélgetni vagy megnémultál?Bár a múltkor még nem voltál az és nem emlészem,hogy én némitottalak volna el.Vagy tényleg elfelejtettél?-kérdete majd kis idő múlva hozzátette
-Mikor utoljára együtt voltunk beszédesebb voltál és a tested sem a félelemtől remegett hanem a gyönyörtől!-tette hozzá elhaló hangon miközben közelebb hajolt.
-Nem félek tőled!-jelentette ki a lány
-Óóóó...Bleeth kisasszony méltoztatott megszólalni?-kérdezte a fiú és felegyenesedett.Tekintete a lány pálcáját szorongató kezére tévedt.
-Tedd le azt a pálcát Bleeth!
-Én nem vagyok a beosztottad, engem nem utasitgathatsz!
-Tedd szépen magad mellé ha nem akarod,hogy bajod essen!Ne akard,hogy kényszeritselek,hidd el megvannak a módszereim...
-Igen azt rögtön gondoltam-kezdett mérges lenni Yasmine
-Beszélgetünk Bleeth ,majd szólok ha esetleg szügséged lesz rá!
-Ennyire ostobának tartasz?Mire te szólsz addigra én már régen halott leszek!
-Hmm..lehet..de ha ügyes leszel talán megkimélem az életed..-a lány most már tényleg mérges lett!Nem elég hogy betör a lakásomban és gúnyolódik,sérteget de még utasitgatni is akar..
-Szeretem amikor dühös vagy..csodaszép olyankor a szemed!-a lány azt hitte felrobban.Nem akart mást csak eltörölni azt a gonosz mosolyt a fiú arcáról
-Stupor!-kiáltotta,de a fiú gyorsabb volt.Félre ugrott majd hanyatt lökte az ágyon,ráfeküdt leszoritva kezeit.
-Enyje-enyje..nagyon rossz kislány lettél-szólt a fiú most már kemény hangon és sápadt arccal.Látszott rajta,hogy csak is a gyorsaságán múlt,hogy nem találta el a lány.Ahogy teljes súlyával ránehezedett a lányra,Yasmine érezte a fiú heves szivdobogását.
-Ostoba!Ha akartalak volna már rég megkinozhatalak vagy megölhettelek volna!De gondolom sejted,hogy miért nem..
-Még nem,de hamarosan megfogom tudni!
-Na igen-elengedte a lány egyik kezét és végig simitott a lány combján,Yasmine megrázkodott az érintéstől.Már bánta,hogy a rövid szárú nadrágjában és egy vékony pántos topban feküdt le aludni.Draco is megérezte a lány remegését mert szája kajánul elvigyorodott.
-Lám a kicsi Yasmine még nem feledte el az érintésemet...-a lány elszégyellte magát
-De el kell,hogy szomoritsalak....nem ezért jöttem-állt fel a lányról
-Hanem,hogy számonkérd tőlem ,hogy mit kerstem ott a múltkor igaz?-váltott témát azonnal a lány és ő is felült,pálcáját a kezébe szoritva.
-Látom, még sem vagy olyan ostoba mint ahogyan mutattad magad az előbb!
-Miből gondolod,hogy majd pont neked fogom elmondani?Te talán elmondod?Nem vagyok a tulajdonod!-pattant talpra a lány
-Ajánlom,hogy ne feszitsd tovább a húrt!-csattant fel a fiú és fenyegetően a lányra szegezte pálcáját
-Na mire vársz..tedd meg!Megkinzol?Megölsz?Na gyere csináld úgyis nagy gyakorlatod van már benne!Az apád és Voldemort bizonyára nem fog érte megszidni,hisz neked is mint minden Malfoynak a véredben van a pusztitás és Voldemort ezt szereti bennetek!-a fiút egyre inkább dühitette a lány arcátlansága
-Ne akard mert még azt is megbánod,hogy a világra jöttél!-szólt a dühtől eltorzult hangon
-Mondj el mindent,hol van Potter?Hol bújkál?
-Inkább ölj meg hidd el időt takaritasz meg vele!
-Gondolod?Legilimens!
Képek jelentek meg a lány előtt.Látta ahogyan az anyja elzavarja otthonról...ahogyan szeretkeztek a fiúval...ahogyan zokogva térdre borul..ahogyan segitséget ajánl Harrynek
Védekezz!-halotta belső hangját-Nem láthatja a rend helyét és a csókot Harryvel!
-Protego!-kiáltotta miután ráemelte Dracora a pálcáját.A fiú megtántorodott és a lány előtt olyan emlékek kezdtek peregni amelyek nem az övéi voltak.Látott egy kisfiút aki sirva fakadt apja kemény hangjától,látta ahogyan a süveg beosztja a fiút a Mardekárba,látta  amint Draco összegörnyedve fekszik Voldemort előtt,ahogyan Voldemort ajánlatára örült a fiú,egy ember megölését,egy lány csókjait,és közös emléküket a szügség szobájában...
-Elég!...Obstructo!-hangzott fel mire Yasmine a falig zuhant.Erősen szédült,de azért felállt,pálcáját valahol elejtette.
-Hogy merészelted?-nézett rá a fiú most már teljesen sápadt arcára.Yasmine észrevette,hogy a fiú dühe most már a tetőfokára hágott,szemében minden eddiginél eszelősebb tűz égett,mire önkétlenül hátrálni kezdett.De nem sokáig jutott mert a fal útját állta.Életében elöször félt,teste minden izében remegett
-Félsz tőlem?-kérdezte gonoszan miközben elindult felé
-Nem -hazudta a lány de tudta,hogy hangja elárulta.Odaért a fiú és testével teljesen a falhoz szoritotta a lányt,két kezével támasztva a falat.Yasmine lélegzete szaporább lett ahogyan Draco izmos teste szorosan hozzá simult.Érezte a fiú meleg leheletét az arcán,látta a szemében fellobbanó vágyat..Dracot hirtelen elöntötte a forróság ahogyan ránézett a lány vállára,amiről lecsúszott a pánt.Viaskodott a hirtelen feléledő vágyával,de ránézett a lány remegő piros ajkára és nem tudta visszafogni magát..megcsókolta,keze pedig a lány karcsú derekára csúszott.Yasmine megpróbált védekezni,de Draco számitott az ellenállására.Egyik kezével hátra fogta kezeit ,a másikkal pedig belemarkolt a lány hosszú hajába és hátra húzta a fejét addig amig a lány hófehér nyaka elé nem tárult.Szájával érezte a lány bőrének melegségét,illatát.Lassan csókolta végig,majd amikor a füléhez ért a fiú szája Yasmine ellenkezése is abba maradt.Átadta magát Draco egyre követelőzőbb szájának,lába megcsuklott,de a fiú pont akkor fogta meg és vette ölbe.Letette az ágyra és megoldotta nadrágja övét,majd a lányra feküdt.Vadul tépték egymásról a ruhát,de a lány testére lehelt csókok enyhitették Draco olykor durva érintéseit.Yasmineban  is egyre inkább elhatalmasodott a vágy és csókolgatni kezdte a fiú nyakát,aki megzavarodott a lány heveségétől.Nem volt hozzá szokva a becéző csókokhoz és érintésekhez.Hirtelen harag gyűlt szivében amiért elveszitette az uralmát.Nem engedhetem meg,hogy uralkodjon rajtam-gondolta és lefogta a lány kezeit.Durván hatolt a lányba akinek könnyek gyűltek a szemében,de Draco lökései csak még fájdalmasabbak lettek.Majd a fiú átadta magát a végső gyönyörnek és lenézett a lány arcára akinek patakokban folyt a könnye.Életében elöször megbánta tettét.Megakarta csókolni a lányt aki elforditotta fejét.
-Igy is jó!-gondolta magában majd leszállt a lányról.Felöltözött és a szeme sarkából látta,hogy a lány is.Mikor felöltözött bele nézett a lány szemébe aki időközben talpra állt
-Most elmegyek,de mire legközelebb visszajövök ajánlom,hogy beszédesebb legyél!Azt hiszem elég izelitőt kaptál,de elhiheted,hogy tudok ennél jóval kegyetlenebb is lenni ha a viselkedésed azt kivánja meg és azt ne akard!-közelebb jött és kényszeritette Yasminet,hogy a szemébe nézzen.Minden mozdulata fájdalmas volt a lány számára.
-Jól jegyezd meg!Nincs a világon olyan hely ahová elbújhatnál előlem,bárhol megtalállak.És ha ez meg történne jobb ha végzel magaddal mielőtt odaérek!-mondta majd hátat forditva eltűnt.A lány hangosan felzokogott.Úgy érezte nem tudja elviselni,hogy az a fiú aki egykor annyira szeretett igy megalázza.Elment lezuhanyozni és több órán át gyötörte testét a jéghideg vizzel.Úgy érezte le kell mosnia ezt a szégyent.Felöltözött és vissza indult az ágyra.Undorodva szállt le róla,inkább a padlóra feküdt és érezte ahogyan elméjét beboritja a jótékony sötétség....